Recenziók (2 773)
![plakát](http://image.pmgstatic.com/cache/resized/w80h113/files/images/film/posters/162/875/162875742_051772.jpg)
Drakula (1992)
Példás bemutatása annak, hogy a forma győz a tartalom felett. Francis Ford Coppola mintha megpróbálná Stoker fantáziavilágát a lehető leghűségesebben és leghatásosabban filmes képekbe átültetni, de közben megfeledkezik a szereplőkről és magáról a történetről. De vizuálisan és zeneileg is a film lélegzetelállító. A díszlet, a jelmezek, az operatőr játéka az árnyékokkal, az egyes szürrealista jelenetek, mindez tökéletes összhangban van Wojciech Kilar egyedülálló zenéjével. És a szereposztás! Keanu Reeves mint elegáns Jonathan, Winona Ryder mint törékeny Mina, Anthony Hopkins mint démoni Van Helsing, Tom Waits mint "rovarimádó" Renfield, és különösen Gary Oldman a visszataszító, de hipnotikus Drakula gróf szerepében, mintha mindannyian ezekre a szerepekre születtek volna. De bármennyire is magával ragadóan néz ki és hangzik mindez, a történetből hiányzik a szív, az a szellem, amely a téma ismerete ellenére két órán keresztül képes lenne belevonni a cselekménybe, és nem hagyna lélegzethez jutni. A Drakula egy klasszikus mű alapján készült gótikus horrorfilm, amely alatt nem zavarna a pattogatott kukorica rágcsálása. Ami például Herzog Nosferatu, az éjszaka fantomja című filmje alatt nem jöhetne szóba.
![plakát](http://image.pmgstatic.com/cache/resized/w80h113/files/images/film/posters/163/918/163918555_8bec24.jpg)
A bolygó neve: Halál (1986)
Míg A nyolcadik utas: a Halál című filmben Ridley Scott védtelen felfedezőket egy láthatatlan rémséggel állított szembe, a folytatásban James Cameron állig felfegyverzett tengerészgyalogosokat állított szembe egy teljes "szépségükben" látható rémségrajjal. A lefegyverző félelmet lefegyverző adrenalin-akció váltotta fel. A bolygó neve: Halál című filmnek az első film kontextusában kifogásolni lehetne a horror intimitásának hiányát, de itt a rendező ezt szuper ötletek ágyútűzével, láthatatlan jelenetekkel teli cselekménnyel és a rá jellemző technikai tökéletességgel pótolja. Ez egy akcióval és feszültséggel teli sci-fi látványosság, amely alatt megfagy a vér a néző ereiben. A műfajon belül 5*-nál kevesebbet adni barbárság lenne. Ui. A Director's Cut változat, amelyben a bázis lakóit követjük, még mielőtt Ripley legénysége leszáll a bolygóra, semmiképp nem vesz le a film feszültségéből és rejtélyességéből ("Mi történt itt?"), csak más helyzetbe stilizálja őket ("Mi történt velük?"). És ez néhány történetszálnak szélesebb értelmet ad.
![plakát](http://image.pmgstatic.com/cache/resized/w80h113/files/images/film/posters/161/295/161295987_4f1336.jpg)
Rés a pajzson (1996)
John Travolta és Christian Slater közötti rivalizáló feszültség elmarad a hasonlóan kitalált hongkongi klasszikusok gigantikus Woo-szerű arányaitól, és az egész film az egészséges távolságtartásból helyenként egészségtelen butaságba csúszik át. De az Utah-i sivatag vonzóan napos környezete, Hans Zimmer dinamikus zenéje, a menő Hummerek és Travolta által alakított vagány Vick Deakins elegendő hozzávaló a két órányi rendes akciószórakoztatáshoz.
![plakát](http://image.pmgstatic.com/cache/resized/w80h113/files/images/film/posters/162/723/162723634_cb1559.jpg)
Showgirls (1995)
One star for the cool Kyle MacLachlan and the second for the shag in the swimming pool.
![plakát](http://image.pmgstatic.com/cache/resized/w80h113/files/images/film/posters/163/218/163218200_0127a9.jpg)
Schindler listája (1993)
Mit is írhatnék róla, ha nem akarom csak úgy szárazon felhozni az összes szuperlatívuszt, és hozzárendelni a filmkészítésének minden egyes eleméhez? Wellesnek van az Aranypolgár című filmje, Coppolának A Keresztapa I. filmje, Kubricknak az 2001: Űrodüsszeia filmje és Spielbergnek a Schindler listája című filmje. Ralph Fiennes által alakított Goethe Amon az emberi szellem hanyatlásának megtestesítője, aki történelmünk legnagyobb tragédiájáért felelős. John Williams filmzenéje a kortárs filmzene csúcsa, Janusz Kaminski operatőr a bálványom - mint a fekete-fehér kompozíció imádója számára -, a krakkói gettó kiirtása pedig az egyik legborzalmasabb jelenet, amit valaha filmvásznon láttam. Steven Spielberg ezzel a filmmel teljesítette azt a küldetést, amiért rendező lett. Én pedig legszívesebben bekeretezném minden egyes felvételét, és azt kívánnám, bárcsak visszaforgathatnám az időt, és megakadályozhatnám mindazt, amiről szól.
![plakát](http://image.pmgstatic.com/cache/resized/w80h113/files/images/film/posters/162/820/162820115_f79c11.jpg)
A majmok bolygója (2001)
Mindenki egy komoly sci-fit várt Schaffner eredeti művéhez hasonlóan, Tim Burton pedig mindenkit átvert azzal, hogy viccet csinált a témából. A film legnagyobb sztárjai nem az emberek, hanem a majmok, a befejezés pedig nem sokkoló és elgondolkodtató, hanem lazán szórakoztató. Az amerikai hős Mark Wahlberg, a csodálatos szemű csimpánz csaj Helena Bonham Carter és az egyszerű Barbie-babás Estella Warren szerelmi háromszög közötti szikrázás legalább annyira ellenállhatatlan, mint amennyire visszataszító Tim Roth Thade tábornok szerepében. A filmből nem hiányzik a briliáns technikai kivitelezés, a hevesség és akció, sem egy adag ironikus távolságtartás. A film végén tapsoltam és nagyot nevettem. És szinte beleszerettem a Carter által alakított csimpánz csaj szemébe - a premier után hónapokig díszítette a számítógépem képernyőjét. Ne vedd ezt a filmet olyan komolyan. Az idők változnak, és nem mindenkinek kell úgy látnia A majmok bolygója történetét, mint Schaffnernek.
![plakát](http://image.pmgstatic.com/cache/resized/w80h113/files/images/film/posters/162/254/162254810_3bbc2d.jpg)
Tigris és sárkány (2000)
"Nincs növekedés segítség nélkül, nincs cselekvés válasz nélkül, és nincs vágy korlátozás nélkül. A világ tele van tigrisekkel és sárkányokkal." Az első megtekintés akklimatizálódás volt, tele csodálkozással és enyhe bizonytalansággal. A második azoknak a szabályoknak az elfogadása volt, amelyeken az eddig nem látott filmvilág állt. A harmadiktól az ötödikig pedig a leglelkibb és legmeghatóbb érzelmi élmény volt, amit valaha is átéltem a mozivászon előtt. De a Tigris és sárkány című film inkább egy epikus filmes költemény, amelyet újra és újra meg tudok nézni, és amely, akárcsak egy jó filmzene, soha nem veszít semmit a hatásából. Ang Lee megragadta a beteljesületlen szerelem, az árulás és a felelősség témáit, és egy társadalmilag semleges, spirituálisan tiszta környezetbe helyezte, ahol korábban nem látott dimenziókat tudott adni nekik. Az "Elpazaroltam az egész életemet..." jelenet örökre visszhangozni fog bennem.
![plakát](http://image.pmgstatic.com/cache/resized/w80h113/files/images/film/posters/163/349/163349753_7b1dcc.jpg)
Elátkozottak faluja (1995)
John Carpenter modernizálta és kommerszé tette a klasszikus anyagot. A gyermekszemek csillogása szexibbnek tűnik, a fekete-fehér képet felváltotta a sokszínű környezet és a főszereplők jelmezei, és a filmben rengeteg sztár jelenik meg. De még ez sem volt elég. Mert ugyan megpróbálta az egészet a komor titokzatosság köntösébe burkolni, lásd a hagyományosan sötét filmzenéjét, az eredményből teljesen hiányzik az eredeti hangulata. Mintha magát Carpentert is hipnotizálta volna az egyik gyerek a forgatás alatt. Talán csak a Star Wars: Csillagok háborúja film rajongói számára lehet érdekes, akik Mark Hamillt egy neurotikus lelkész szerepében szeretnének látni.
![plakát](http://image.pmgstatic.com/cache/resized/w80h113/files/images/film/posters/162/293/162293819_ddb648.jpg)
A remény rabjai (1994)
A "kártyák felfedésekor" elakadt a szavam, és a zárójelenetig leírhatatlan borzongató extázisban maradtam. Nem tudtam, hogy sírjak-e, ugráljak-e örömömben, vagy csak üljek csendben és élvezzem, amit az imént elém tettek. Miután hazaértem a moziból, lekapcsoltam a villanyt, feltettem Thomas Newman filmzenéjét és megpróbáltam minél tovább fenntartani az extázist. A remény rabjai egy lassú tempójú film, amely bemutatja a két főszereplőt és néhány mellékszereplőt a börtön falai mögött, egy saját szabályokkal rendelkező világban, majd elmagyarázza, hogy mit hozott számukra a találkozás ezen a fájdalommal és kétségbeeséssel teli helyen. Egy film a "reményről, amely szárnyakat ad", egy film a valaha volt legmeglepőbb, legerősebb és legszebb fináléval.
![plakát](http://image.pmgstatic.com/cache/resized/w80h113/files/images/film/posters/162/400/162400258_eec703.jpg)
Viharzóna (2000)
Nagyszerű szereposztás. A vizuális effektek elsőrangúak. A film drámai poétikája is szép - nem egy újabb laza szórakozás, reménytelen "eye-candy boom". De a forgatókönyv túlságosan mesterkélt, nem egyedi és kiszámítható, mintha az utolsó pillanatban írták volna meg. Mit akart jelenteni például az a mellékszál, amikor a hajó utasait helikopterrel mentették meg, amikor semmi köze nem volt a film többi részéhez?