Akció - Műfajok

Az akciófilmek alapvető jellemzői 

Az "akciófilm" fogalmát olyan fikciós filmműfajként határozzák meg, amelyben egy vagy több főszereplő szerepel, akik többször is számos verekedés, lövöldözés vagy üldözés, illetve egyéb vad és veszélyes helyzetek során kerülnek életveszélybe. Az akciófilmek tehát gyakran tartalmaznak erőszakot, fegyvereket, gyilkosságokat és fizikai szenvedést, esetleg robbanásokat és epikus pusztító jeleneteket. A rettenthetetlen hősök mellett, akik személyes indíttatásból, egy küldetés teljesítése, az ártatlanok megmentése vagy az ellenség gonoszságának megakadályozása érdekében vetik magukat akcióba, és akik a győzelem valószínűtlen esélye ellenére általában sikerrel járnak, számos akciófilmben gonosztevők és csatlósaik is szerepelnek, akik különféle akadályokat gördítenek a hősök elé, és mindenféle módon megnehezítik tetteiket. 

Az akciójelenetek a filmművészet kezdete óta szerepelnek a filmekben, de az akciófilmek csak a 70-es években kezdtek önálló műfajjá válni, amihez jelentősen hozzájárult a speciális effektek megjelenése. A mindenféle trükkös és veszélyes tevékenységekre specializálódott kaszkadőrök szakmája is erősen kötődik az akciófilmekhez, akik olyan jelenetek forgatása során képviselték a színészeket, amelyekben a képzetlenek sérülésveszélynek voltak kitéve. Az akciófilmek főszereplői közül sokan filmsztárrá és a műfaj ikonjaivá váltak, és többször is szerepet kaptak az azonos műfajú filmekben. A 90-es években az akciójelenetek forgatását kiegészítették a számítógépes trükkök alkalmazásának lehetőségével, ami később olyan filmekhez vezetett, amelyekben az akció nagy része digitális. Az akciófilmek gyakran keverednek más műfajokkal, jellemzően thrillerekkel, sci-fikkel, kaland- vagy történelmi filmekkel, míg a legtöbb westernben és háborús filmben is jelen van az akció és a lövöldözés.

 

Az akciófilmek elődjei

A filmtörténet első akciójelenete a banditák által elkövetett vonatrablás a Nagy vonatrablás (1903) című tízperces filmben, amelyet nemcsak az első egész estés westernnek, hanem az első akciófilmnek is tartanak. A 20-as és 30-as években az akciófilmek között számos giccses western mellett főleg kalandfilmek szerepeltek, amelyek hősei karddal vagy párbajtőrrel harcoltak. Tipikus példák erre a Zorro jele (1920), The Three Musketeers (1921), Robin Hood (1922), A bagdadi tolvaj (1924) és a The Black Pirate (1926), Douglas Fairbanks, az első akciósztár főszereplésével. Őt Errol Flynn színész követte, aki a Blood kapitány (1935) és a Robin Hood kalandjai (1938) című filmekben, valamint Tyrone Power színész, aki a Jesse James, a nép bálványa (1939) és a Kard és szerelem (1940) című filmekben lett sikeres. 

A 40-es évektől kezdve a hollywoodi western uralta az akciófilm műfaját, amely az 50-es években érte el csúcspontját, amikor a vadnyugati cowboy-történetek uralták az összes többi amerikai filmgyártást, és csak a 60-as években kezdett jelentősen visszaesni. A kor akcióikonjai elsősorban John Wayne, James Stewart, Gary Cooper, William Holden és más westernsztárok voltak. Emellett a háborús filmek és a kémthrillerek is népszerűek voltak ugyanebben az időben. Japánban az 50-es években a szamurájfilmek hulláma indult el, amelynek vezető alkotója, Akira Kuroszava rendező, és olyan filmekkel vált híressé, mint A hét szamuráj (1954), A testőr (1961) és a Sanjuro (1962), amelyben Kuroszava kedvelt színésze, Toshiro Mifune vált ismerté. Olaszországban főleg a 60-as években spagettiwesternek készültek, amelyek legkiemelkedőbb alakja Sergio Leone rendező volt, akinek trilógiája Egy maréknyi dollárért (1964), Pár dollárral többért (1965) és A Jó, a Rossz és a Csúf (1966) című filmekkel tette híressé Clint Eastwood színészt, aki később a westernlegendából az akció-thrillerek sztárjává vált.

 

James Bond és az amerikai krimi akciófilmek

A 60-as évek első felében a Dr. No (1962) című filmmel kezdődően hatalmas sikert arattak a Bond-filmek, az Ian Fleming könyve által ihletett akció-kémthrillerek, amelyek egy 007-es becenévvel és gyilkolási engedéllyel rendelkező brit titkosügynökről szóltak, aki számos gonosztevő ördögi tervét próbálja meghiúsítani. A drága autókban és gyönyörű nőkben bővelkedő James Bondot először Sean Connery, majd a következő évtizedekben George Lazenby, Roger Moore, Timothy Dalton, Pierce Brosnan és Daniel Craig alakította. A Bond-filmek kínálták a közönségnek soha nem látott autós üldözéseket, ökölharcokat, gyors vágást, rengeteg speciális effektust, számos fegyvert és technológiai fejlesztést, egyben az elpusztíthatatlan akcióhős archetípusát, aki bátran szembeszáll az esélyekkel, és a száraz humorával, ezzel bevezetve a modern akciófilmek korszakát. 

Amerikában a 60-as évek végén és az 70-es évek elején az akciófilm műfaja a krimi és nyomozói cselekményre épülő piszkos városi filmekké fejlődött, de inkább a bűnözőkkel való lövöldözésekről és autós üldözésekről, mint a rendőrségi nyomozásról szóltak. Ezeket a szempontokat tette híressé például a San Franciscói zsaru (1968), amelyben a Steve McQueen által alakított rendőrhadnagy egy maffiaszervezetből disszidált gengszter gyilkosai után kutat, vagy a Gene Hackmannel forgatott, realisztikusan nyers Francia kapcsolat (1971), amelyben egy nyomozópáros heroincsempészek nyomába eredt. Ezt követte többek között Hajsza a föld alatt (1974) és A 13-as rendőrőrs ostroma (1976). 

Clint Eastwood könnyen beilleszkedett ugyanabba a környezetbe, mint a cinikus zsaru, akinek feladata egy titokzatos mesterlövész elfogása a Piszkos Harryben (1971), amelynek sikere négy folytatást eredményezett, és a lőfegyverek iránti rajongás korszakát nyitotta meg. Ráadásul a Piszkos Harry megteremtette a makacs rendfenntartó karakterét, aki céljai érdekében semmibe veszi a szabályokat és a feletteseit, és ezzel számos más akciófilm hősére is hatással volt. Charles Bronson színész hasonlóképpen ellentmondásos, önjelölt bosszúállóvá vált a polgári önvédelemről szóló Bosszúvágy (1974-től) című akcióthriller-szériában. Emellett ebben az időszakban jelentek meg agyament akció exploitation filmek (pl. Gyorsabban cicamica, ölj, ölj! 1965-ből) vagy blaxploitation akciófilmek fekete szereplőkkel (pl. Shaft 1971-ből vagy Dolemite 1975-ből).

 

Hongkongi harcművészeti filmek 

A hongkongi akciófilmgyártás először a wuxia műfajba tartozó misztikus filmek formájában jelent meg, amelyek a tradicionális kínai történeteken alapulnak, amelyek a harcművészetek tisztelt mestereiről szólnak, akik karddal a kezükben védik az igazságot. Ezt az irányzatot végül a kung-fu filmek korszaka váltotta fel, amelyek hősei sokkal inkább a hétköznapi emberek földhözragadtabb képviselői voltak, akik fegyver helyett az öklüket használták. A "harcművészeti filmek" néven ismert filmsorozat főszereplői, amelyek a kontaktharcok és akciójelenetek részletes koreográfiájával ragadták meg a közönséget, nemcsak számos, harci és akrobatikus képességekben jeleskedő színész volt, hanem a Shaw Brothers produkciós stúdió is, amely különösen a 60-as években nagyban népszerűsítette a kung-fu film műfaját. Ezekben a filmekben az akciójelenetek arról váltak híressé, hogy drótokat, trambulinokat és egyéb eszközöket használtak, amelyek a hősöknek olykor emberfeletti képességeket adtak.

A hongkongi filmkészítés csúcspontja a 70-es évektől a 90-es évekig tartó időszakban volt, ez idő alatt alakultak ki olyan narratív motívumok és filmkészítési technikák, amelyeket a hollywoodi filmesek végül megpróbáltak adaptálni. Az egyik Hollywoodba induló rendező John Woo volt, aki korábban a "hősies vérontás" műfajának megalapítójaként sikert sikerre halmozott Hongkongban, amely abból állt, hogy a maffiatriádok ellen harcoló bérgyilkosokról, gengszterekről és zsarukról szóló filmjeiben több tucat vagy száz embert lőttek agyon, annak ellenére, hogy meggyőződéses pacifista volt. Felfedezte és híressé tette Chow Yun-Fat eredeti televíziós színészt is, aki a Szebb holnap (1986), Szebb holnap 2. (1987), A bérgyilkos (1989) és a Fegyverek istene (1992) című filmjeiben szerepeltetett. Chow Yun-Fat a Lángoló börtön (1987) és a Full kontakt (1992) című akciófilmek főszerepeiben is feltűnt.

A Lin shi rong (1979), Balekok és banditák (1983) és A kondor hadművelet (1987) című filmekben a főszerepeket Sammo Hung színész játszotta. Biao Yuen színész többek között a Za jia xiao zi (1979) és a Zhi fa xian feng (1986) főszerepeit kapta. A Vasmajom (1993) Donnie Yen korai karrierjének legismertebb hongkongi filmje. A hongkongi mozi akkori női akcióhősnői közül kiemelkedett Moon Lee, aki a Tu ying dang an (1990), valamint a Vasangyalok (1987-től) és Sha shou tian shi (1989-től) filmsorozatokban jelentős eredményeket ért el, valamint Michelle Yeoh, aki a Ultra Force - Hivatásos gyilkosok (1986) és a Tong tian da dao (1987) című filmekben játszott, és Hongkong legjobban fizetett színésznője lett, amikor Jackie Chan mellett játszott a Rendőrsztori 3 (1992). A hongkongi akciófilmek további neves képviselői közé tartozik A halál öt ujja (1972), Az öt shaolin mester (1974), Mérges shaolinok (1978), Kína legendás fegyverei (1982) és A Shaolin 36 próbatétele (1978), az egyik utolsó régi stílusú kung-fu film, amely után a 90-es években a hagyományos drótok helyett a digitális trükkök kezdték uralni az akciójeleneteket.

 

Bruce Lee, Jackie Chan és Jet Li

A 70-es években a legnagyobb hongkongi sztár Bruce Lee volt, akinek első nagy filmjei, A nagyfőnök (1971) és a Tomboló ököl (1972), amelyekben egy harcművész-tanítványt alakított, aki úgy dönt, hogy megbosszulja mestere halálát, hatalmas sikert arattak, és legendává tették, aki elindította azt a trendet, hogy saját testét fegyverként használja az akciófilmekben. Rendezői debütálása, A sárkány útja (1972), amelyben olasz étteremtulajdonosok védelmezőjeként alakította magát, szintén sikeres volt. Ígéretes karrierjének azonban korai halála vetett véget, ami után a stúdiók nehezen találtak megfelelő utódot az olyan Lee-imitátorokban, mint Bruce Li és Bruce Le. Szerencsére néhány évvel később Jackie Chan került előtérbe, aki Bruce Lee filmjeiben kaszkadőrként kezdte, majd A kobra (1978) című filmtől kezdve a kung-fu akció-vígjátékok főszereplőjeként honosodott meg. Leghíresebb alkotásai közé tartozik a Rendőrsztori (1985), amelyben egy letartóztatott drogdíler ügyében a tanú védelmével megbízott rendőrtisztet alakított, az Istenek fegyverzete (1986), amelyben kincsvadászként egy ősi város őrzőivel küzdött egy mitikus fegyverért, és a Részeges karatemester 2. (1994), amelyben a hős annál jobban küzdött, minél részegebb volt. Emellett a 80-as évek közepétől Jackie Chan amerikai-hongkongi koprodukcióban készült filmekben is szerepelt, a 90-es években pedig teljesen beindította karrierjét az Egyesült Államokban.

A kínai nemzeti kincs, Jet Li először a Shaolin templom (1982-ből) című látványos trilógia első részében tűnt fel, amelyben harci technikájának tisztaságával bűvölt el, és amely Hongkongba katapultálta. A Kung-fu sárkány (1989) című filmben egy harcost alakított, akinek azzal kellett megküzdenie, hogy barátja és kollégája az Egyesült Államokban csatlakozott a maffiához. Sztárrá vált a Kínai történet (1991) című epikus filmben, amelyben kínai népi hősként, orvosként és legyőzhetetlen harcosként küzdött az idegen elnyomás ellen. A film hatalmas siker lett, és számos folytatás követte. 1994-ben Jet Li szerepet kapott Tomboló ököl remake-jében, A legenda ökle címmel. Ezután harci filmeket forgatott Amerikában (lásd a 2000-es Öld meg Rómeót!) és Franciaországban (lásd a 2001-es A sárkány csókja), és végül az USA, Hongkong és hazája, Kína között ingázott.

 

Sylvester Stallone és az izompacsirták kora

Az akciófilmek aranykorának számító 80-as években Hollywood egy sor olyan filmet készített, amelyeket golyózáporok és tüzes robbanások jellemeztek, miközben megalkották az akcióhős prototípusát egy kemény macsó formájában, aki jól kidolgozott testtel és kellően nagy fegyverarzenállal rendelkezik. Ezek a sebezhetetlen, hadseregnyi erővel rendelkező izompacsirták a férfiassághoz való visszatérést jelentették a második hullámú feminizmus a 80-as évek eleji végén követően, és egyúttal a hidegháborútól, a világot jó amerikaiakra és gonosz szovjetekre és kommunistákra osztó Ronald Reagan-kormánytól, valamint a vesztes vietnami háborútól megsebzett amerikai társadalom bizalmának helyreállítását is szolgálták.

A hős amerikai hazafi szerepét e tekintetben elsősorban Sylvester Stallone játszotta, aki az Oscar-díjas Rocky (1976) című bokszfilm főszerepével tört be a köztudatba, amelynek realista története a nehézsúlyú világbajnoki címre törő esélytelenről hazafias látványossággá változott a harmadik folytatásban, a Rocky IV-ben (1985), amelyben az amerikai bajnok Rocky megvédte címét az egész Szovjetuniót szimbolizáló orosz ellenséggel szemben. A Rambo-széria is hasonló átalakuláson ment keresztül, az első epizód, Rambo - Első Vér (1982) nyers thriller volt egy vietnami veteránról, aki hazatérése után képtelen volt beilleszkedni a normális életbe, és ezt követően magára haragította a rendőri egységet, míg a folytatás, a Rambo II (1985) egy robbanásveszélyes akciópokol volt vietnami földön, ahol a címszereplő lőfegyverrel és túlzott erővel robbantotta át magát kommunista ellenségek tucatjain, és így a képernyőn kívül gyógyítva a nemzet elméjét.

A Rocky és a Rambo franchise beindította Stallone addigra már szerencsétlen színészi karrierjét, és az évek során számos folytatást hozott létre, amelyek közül néhányat maga Stallone rendezett. A Kobra (1986) című akcióthrillerben Stallone egy önbíráskodó zsarut alakított, aki egy sorozatgyilkos nyomába eredt, a Tango és Cash (1989) egy gengszterfőnök ellen harcol Kurt Russell által játszott rendőrtárssal, a Bérgyilkosok (1995) című akcióthrillerben pedig Antonio Banderas bérgyilkosként csatlakozott hozzá. A Cliffhanger - Függő játszma (1993) című filmben hegyi vezetőként egy elveszett zsákmányt kereső bűnözői csoporttal kellett megküzdenie, A Pusztító (1993) és a Dredd bíró (1995) című sci-fi filmekben pedig a változatosság kedvéért a jövő különböző vízióit látogatta meg. A 80-as és 90-es évek fordulójára Stallone azonban mérsékeltebb szerepek felé fordult, anélkül, hogy akciólegenda hírnevét elvesztette volna, sőt, a következő években több figyelemre méltó visszatérést is produkált.

 

Arnold Schwarzenegger és az izompacsirták kora II

Hasonló sikert ért el ugyanebben az időben Arnold Schwarzenegger, az eredetileg osztrák testépítő, aki az edzőtermi dokumentumfilmekben való szereplésből és néhány mellékszerepből a 80-as évek legimádottabb sztárjává vált. Az áttörést 1982-ben hozta meg, amikor a Conan, a barbár című fantasyfilm főszerepében ágyékkötőben a mitikus Atlantisz kardjával hadonászott, majd az egekbe lőtte James Cameron Terminátor - A halálosztó (1984) című sci-fi akciófilmje, amelyben a múltba küldték, hogy a gépek elleni közelgő háborúban a végső gyilkos robotként megölje az ellenállás jövőbeli vezetőjének anyját. Folytatása, a Terminátor 2. - Az ítélet napja (1991) forradalmi volt a digitális trükkök alkalmazása szempontjából, minden idők legdrágább filmje volt annak idején, akcióhősnőt faragott Linda Hamilton színésznőből, hat Oscar-díjra jelölték, és máig a mozitörténelem legjobb akció- és sci-fi filmjei közé tartozik. Erőszakos akció és vicces szövegek ötvöződtek a Kommandóban (1985), amelyben Arnold a végtelen tárral rendelkező pisztolyok mellett vasvillákat és körfűrészlapokat is használt, hogy megmentse elrabolt lányát és megküzdjön egy szigeti diktátor magánhadseregével, John McTiernan rendezett Ragadozó (1987) pedig nagy kultikus sikert aratott, amelyben a változatosság kedvéért egy szörnyűséges idegen vadász állt vele szemben.

Ezt követően Arnold Schwarzenegger szerepelt többek között A menekülő ember (1987) című disztópikus akció sci-fiben, amelyben elítéltek egy brutális valóságshow-ban való részvétellel nyerhették el szabadságukat, valamint a Vörös zsaru (1988) című akcióthrillerben, amelyben egy megalkuvást nem ismerő szovjet rendőrkapitányt alakított, aki akkoriban egy nemzetközi elítéltet keresett az Egyesült Államokban. Paul Verhoeven Total Recall - Az emlékmás (1990) című a valóság és a fikció határát súroló sci-fijében egy munkás szerepét vállalta, aki a Marson töltött nyaralás során szembesül titkosügynöki múltjával. A valóság és a fikció világa ötvöződött Az utolsó akcióhős (1993) című vígjátékban is, amelyben egy tizenkét éves fiú belecsöppent az akciófilmek világába. James Cameron Két tűz között (1994) című önironikus thrillerében Arnoldból titkosügynök lett, aki unalmas üzletembernek adja ki magát a felesége előtt, a Végképp eltörölni (1996) pedig a tanúvédelmi szakértő sokszor elhasznált témáját feszegette. Arnold Schwarzenegger még többször visszatért az akciófilmezéshez, de időközben színészi karrierjét több évre szüneteltette, hogy a politikával és Kalifornia kormányzói pozíciójával foglalkozzon.

 

Van Damme, Norris, Seagal, Lundgren és az izompacsirták kora III

A hongkongi harcfilmek hulláma hatással volt a 70-es évektől a 90-es évekig készült amerikai akciófilmekre, és a műfaj népszerűsége lehetővé tette, hogy számos sikeres ázsiai filmkészítő és színész, akik Hongkong Kínához csatolásától való félelmük miatt emigráltak, nyugaton kezdjék meg karrierjüket. Ráadásul a producerek igyekeztek megtalálni egy kevéssé ismert színészt, és Bruce Lee példáját követve sztárt csinálni belőle. Erős potenciált fedeztek fel Chuck Norris színészben és karatebajnokban, aki a Sárkány útja című filmben Bruce Lee mellett a negatív főszerepet játszotta. Azóta Chuck Norris több harcos filmben is szerepet kapott, például az Egyszemélyes hadsereg (1979) és a Te nem lehetsz gyilkos! (1981) című filmekben, majd a Rambo II. funkcióját is betöltő, akciódús Ütközetben eltűnt (1984), Tomboló terror (1985) és a Delta kommandó (1986) című filmekben. Ám egyik sem volt egyértelmű siker, és Norris csak Walker, a texasi kopó sorozatnak (1993-tól) és néhány évvel később az internetes humornak köszönhetően vált kultikus sztárrá. Sokkal sikeresebb volt ebből a szempontból a belga származású karatemester, Jean-Claude Van Damme karrierje, aki az arénabunyó motívumát hozta be az amerikai akcióműfajba, és híres rúgásaival és balettos pörgéseivel gazdagította a harcokat.

Van Damme karrierjében fordulópontot jelentett a Véres játék (1988) című film, amelyben egy amerikai főszereplőt alakított, aki Hongkongba utazik azzal a céllal, hogy megnyerjen egy ottani harcművészeti versenyt. További nagy sikerek voltak a Kickboxer - Vérbosszú Bangkokban (1989), amelyben Van Damme egy olyan férfit alakított, aki felveszi egy kick-box mester tanításait, hogy megbosszulja bátyját, akit egy thai ellenfél megnyomorított a ringben, a Dupla dinamit (1991), amelyben kettős szerepet is játszott, a Tökéletes katona (1992) című akció sci-fi, amelyben kiborggá változott, a Tökéletes célpont (1993), amelyben egy szadista kiirtót alakított, aki szórakozásból hajléktalan embervadászatot szervez, és a Időzsaru (1994) című sci-fi, amelyben a főhős az időutazási tilalom érvényesítését felügyelő ügynök. A svéd karate válogatott kapitánya és természettudományos diplomával rendelkező Dolph Lundgren szintén jelentős szerepet kapott az Tökéletes katonában, aki a Rocky IV (1985) című bokszfilmben nyújtott negatív szerepével vált ismertté, majd a Vörös Skorpió (1988), A büntető (1989), Sötét angyal (1990), Leszámolás Kis-Tokióban (1991) és a Sivatagi lavina (1993) főszerepeiben tűnt fel, amelyek többsége igencsak veszteséges volt.

Steven Seagal, a harcművészetek fekete öves mestere, aki Japánban tanult a bajnoktól, szintén jelentős hírnévre tett szert. Először a Nico (1988) című sikeres akciófilmben tűnt fel, karrierje pedig az ezt követő, Ölve vagy halva (1990), Halálra jelölve (1990) és a Törvényre törve (1991) című krimikben indult be, amelyekben Seagal bérgyilkosok, maffiózók és drogbandák ellen küzdő rendőrök és beépített ügynökök szerepét alakította. Legjobb filmjének az Úszó erődot (1992) tartják, amelyben szakácsnak lefokozott katonaként harcolt egy terroristák által eltérített atomcsatahajón. Sőt, rendezőként is debütált a Lángoló jég (1994) című filmmel, amelyben egy olajkút-robbantási specialistát alakított. A 90-es évek második felében azonban ezek a színészek is hasonló sorsra jutottak – filmjeik ingadozó és folyamatosan hanyatló minősége mellett csak a leghűségesebb rajongók kegyeit tartották fenn, és bár időnként megpróbáltak dicsőségesen visszatérni a mozivászonra, és néhány olcsó B-kategóriás filmjük videón is sikeres volt, fokozatosan az érdeklődés szélére sodródtak. 

 

További 80-as évekbeli sikeres akciófilmek

Walter Hill rendező, aki 1979-ben elkészítette A harcosok című, utcai bandaháborúkról szóló filmet, a mocskos város hangulatát követte, Ha eljönnek a bomberek (1984) című filmmel, majd Eddie Murphyvel és Nick Noltéval rendezte a 48 órát (1982), ami elindította az akciódús zsaru-vígjátékok divatját. Eddie Murphy ezt az alműfajt lovagolta meg a Beverly Hills-i zsaru-szériában (1984-től), majd később a Két túsz között (1997), és a Mel Gibsonnal és Danny Gloverrel készült Halálos fegyver (1987-től) című széria is nagy siker lett. Mel Gibson ezt megelőzően már az ausztrál posztapokaliptikus trilógiával, a Mad Maxszel (1979-ből) szerzett nevet magának, amely egy motoros bandák ellen harcoló egykori rendőr sorsát mutatja be. John Carpenter Menekülés New Yorkból (1981) és Menekülés Los Angelesből (1996) című akciófilmjei, amelyek egy manhattani börtönkolóniában játszódnak, szintén egy disztópikus jövőképet dolgoztak fel. Carpenter ezekben a filmekben Kurt Russellt szerepeltette, és vele készítette el a Nagy zűr Kis-Kínában (1986) című filmet is, amely a humort, az akciót és a harcművészetet ötvözte a kínai folklórra épülő fantasy témákkal.

James Cameron A nyolcadik utas: a Halál című horror sci-fiből készítette el a sokkal akciódúsabb folytatást, A bolygó neve: Halál (1986), amely akkoriban azon kevés filmek egyikeként tűnt ki, amelyben egy Sigourney Weaver által alakított akcióhősnő szerepelt. Tony Scott Top Gun című filmje Tom Cruise főszereplésével ugyanebben az évben lett a legtöbb bevételt hozó film, amely az amerikai haditengerészettel együttműködve készült, az MTV zenei videók esztétikája ihlette, és vadászrepülőgépes légi jelenetekkel reklámozta a hadsereget. Michael Dudikoff színésznek sikerült az Amerikai nindzsa filmszéria (1985-től) főszerepe, és a harci filmek családbarát változata lett a Karate kölyök (1984). Paul Verhoeven sikert aratott a Robotzsaru (1987) című komor sci-fivel, amely egy kibernetikus rendőrről szólt, aki megalkuvás nélkül rendet teremtett a vállalatok és a bűnözés uralta világban, majd egy évtizeddel később a szatirikus Csillagközi invázió (1997), amely a háborús propagandát vette célba az emberiség idegen bogarakkal vívott harcáról szóló történetben.

 

Bruce Willis és az akciófilm átalakulása

A 80-as évek végén John McTiernan rendező új típusú akcióhőssel állt elő, amely a hagyományos amerikai értékekhez való visszatérést jelentette, és nagyrészt felváltotta a korábbi évek sebezhetetlen izomikonjait, akik Reagan hatalmi politikáját szimbolizálták. A Drágán add az életed! (1988) című filmben Bruce Willis színész egy rendőrnyomozót alakított, aki akaratlanul is harcba szállt a terroristákkal, akik több túszt - köztük a feleségét - tartottak fogva egy felhőkarcolóban. Willis hőse vérzett, hibázott, és egyszerre volt benne félelem és távolságtartás; nem volt sem akció-szuperhős, sem gyilkológép. A Drágán add az életed! újkori akciófilm lett, számos folytatást szült, Bruce Willist keresett sztárrá tette, és máig az egyik legjobb akciófilmként tartják számon.

Tony Scott Az utolsó cserkész (1991) című filmjében Bruce Willis egy megkeseredett és sikertelen nyomozót alakított, akinek bonyolult, politikai hátterű ügye segít visszaszerezni feleségét, valamint az önmagába és a körülötte lévő világba vetett hitét. Az akcióhős szerepével azonban nem sokáig tudott azonosulni, ezért műfajokon átívelő karriert futott be, és a 90-es években többször is visszatért az akcióhoz, többek között rendőrként az Árral szemben (1993), bérgyilkosként A Sakál (1997) című thrillerben, tábornokként a Szükségállapotban (1998) és FBI-ügynökként A kód neve: Merkúr-ban (1998). Valamint olajmágnásként, akinek feladata egy Föld felé közeledő aszteroida elpusztítása az Armageddon (1998) című katasztrófa sci-fiben, amelynek rendezője, Michael Bay korábban sikeresen debütált a Bad Boys - Mire jók a rosszfiúk? (1995) című filmmel, majd később pedig egy sor robbanásveszélyes és káprázatosan hatékony akciófilmnek köszönhetően rendezői műfaj ikonjaként szerzett hírnevet. 

 

Még több 90-es évekbeli sikeres akciófilmek

A 90-es éveket Hollywoodban az akciófilmek műfaját tekintve egyébként a korábbi évtizedek sikeres filmjeinek folytatása és a jól bevált témák átvétele jellemezte. Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger lassan kezdett elhalványulni a mozikban, míg az olyan harcosok, mint Van Damme, Seagal és Lundgren egyenesen a videóra, majd később a DVD-re tűntek el, helyükre az új korszak akcióhősei kerültek. Egy évvel az Oscar-díj elnyerése után Nicolas Cage feltűnt Michael Bay A szikla (1996) című filmjének főszerepében, majd az időközben egy időre Amerikába települt John Woo által rendezett Ál/Arc (1997) című akcióthrillerben és Con Air - A fegyencjáratban (1997) is szerepelt, amelyben egy szabadulásra váró elítéltet alakított egy repülőgép utasaként, amelyet szerencsétlenségére rabtársai eltérítenek, végül pedig a motorolajszagú Tolvajtempó (2000), amelyben egy volt autótolvajt játszott, aki egy időre kénytelen visszatérni a szakmába. Harrison Ford, akit akciósztárként a Csillagok háborúja (1977) és Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981) idejéből ismerhetünk, főszerepet játszott a sikeres akcióthrillerekben: Férfias játékok (1992), A szökevény (1993), Végveszélyben (1994) és Az elnök különgépe (1997), amelyben az Egyesült Államok meglepően keményen küzdő elnökét alakította.

Keanu Reeves dicséretet érdemelt ki egy tolvaj szörfösökből álló csoport titkos ügynökeként a Holtpontban (1991), mint robbanóanyag-szakértő, aki egy megállni nem tudó buszt üldöz az utcákon a Féktelenülben (1994), és leginkább mint digitális messiás a forradalmi sci-fiben, a Mátrixban (1999), amelyben az ázsiai kung-fu filmek egyik vezető koreográfusa koreografálta az akció- és harcjeleneteket. Tom Cruise a Mission: Impossible (1996-tól) című sikeres akció-kémfilm-franchise-ban ragadta meg a szerencsét, amely híres a lehetetlennek tűnő küldetéseket teljesítő titkosügynökök adrenalinnal teli szökéseiről. Jackie Chan az Egyesült Államokban akcióvígjátékokban honosodott meg, amelyek közül kiemelkedett például Csúcsformában (1998) vagy az Új csapás (2000).

Sikeres volt John McTiernan Vadászat a Vörös Októberre (1990), Michael Mann videojáték-ihlette Szemtől szemben (1995), katasztrófa sci-fi A függetlenség napja (1996), Penge (1998) című horrorfilm, amely Wesley Snipes-t vámpírvadászként tette híressé, és a Robbanófejek (1998), amely Mark Wahlberg akciósztárként való újjászületését hozta. A Charlie Sheen főszereplésével készült akcióvígjátékok, a Nagy durranás (1991) és a Nagy durranás - A második pukk (1993) a nyolcvanas évek híres akciófilmjeit parodizálták, az első esetben elsősorban a Top Gun-t, a másodikban pedig a Rambo II-t és a Kommandót. Az Egyesült Királyság és Franciaország koprodukciójában készült Ronin (1998) az autós üldözésekről vált híressé.

 

Luc Besson és a francia akciófilmek

Nagy-Britannián kívül, amely James Bondot adta a világnak, Franciaország azon kevés európai országok egyike, ahol az akciófilm műfajának hagyományai vannak, ahol a 60-as és 80-as évek között az Alain Delonnal és Jean-Paul Belmondóval forgatott krimik és akcióvígjátékok váltak az akciófilmek mintaképé. Alain Delon banditát játszott a Fekete tulipán (1963) című kalandos filmben, desperadót a Vörös nap (1971) című westernben, ahol külföldi akciósztárokkal, Charles Bronsonnal és Toshiro Mifunéval játszott együtt, és bosszúálló volt a Zorroban (1975). Ezt követően többek között az Egy gazember halála (1977), Három fölösleges férfi (1980), A kíméletlen (1983), A zsaru szava (1985) és a Ne ébreszd fel az alvó zsarut! (1988) című bűnügyi filmekben nyújtott szerepeivel vált híressé. Jean Paul Belmondo a francia filmművészet ikonjává vált a sármos tolvajokat, kalandorokat, valamint rendőröket és titkosügynököket alakító szerepeinek köszönhetően. Részt vett egy kamionos üldözésben a Százezer dollár a napon (1964) című filmben, egy elit szuperügynök szerepét alakította A káprázatos (1973) című filmben, és egy filmes kaszkadőr szerepét vállalt Az állat (1977) című akcióvígjátékban. Szerepelt a Félelem a város felett (1975), A fejvadász (1976), Zsaru vagy csirkefogó (1979) és A profi (1981) című akciófilmekben is. A két színész aztán újra összeállt a Két apának mennyi a fele? (1998) című akcióvígjátékban, amelyben az orosz maffia ellen léptek fel Vanessa Paradis színésznő társaságában.

A 90-es évek francia akciófilmjeire nagy hatással volt Luc Besson filmrendező, aki 1990-ben készítette el a Nikita című filmet, amely egy fiatal narkósról szól, aki letartóztatása után belép a titkosszolgálathoz, ahol tökéletes ügynökké és bérgyilkossá képzik ki. Ezt a sikert aztán megismételte Leon, a profi (1994) című filmmel, amelyben a profi bérgyilkos szerepével vált híressé Jean Reno. Pályafutása során Besson más rendezők akciófilmjeinek termékeny írójaként és producereként is ismertté vált. Az ő tollából származik például A szállító (2002 óta) című akciószéria, amely Jason Statham brit színészt tette sztárrá, az Elrabolva (2008 óta) című trilógia, amelyben Liam Neeson vállalta az akcióhős szerepét, valamint a Taxi (1998 óta) című vígjáték-széria, amely egy extrém taxisofőrről szól. Besson munkásságához tartozik még a Wasabi - Mar, mint a mustár (2001) című akcióvígjáték, a Sárkány csókja (2001) és A nyakörv (2005) című harcfilmek, amelyekben Jet Li mutatta meg harcművészeti tudását, B13 - A bűnös negyed (2004) és annak remake-je, a Veszélyzóna (2014), valamint a Colombiana (2011), amelyben Zoe Saldana alakította a címszereplő bérgyilkost. Luc Besson ezután visszatért az akciófilmek rendezéséhez, többek között a Lucy (2014) című sci-fivel és az Anna (2019) című thrillerrel.

 

Az új évezred ázsiai akciófilmjei

A hongkongi filmművészet a 90-es évekbeli hanyatlása után az akció műfaja jelentősen elhalványult az ázsiai országokban, és csak az ezredfordulón készült el Ang Lee rendező Tigris és sárkány (2000) című filmje, amely Kína, Tajvan és Hongkong koprodukciójában készült, mint egy epikus tisztelgés a hagyományos wuxia műfaj előtt, az akciófilm-legendák Chow Yun-Fat és Michelle Yeoh, valamint a feltörekvő akciósztár Ziyi Zhang főszereplésével. A négy Oscar-díjas film hatalmas nemzetközi sikere - amelynek története a beteljesületlen szerelem és a költői kardpárbajok témáját ötvözte - hasonló témájú filmek születéséhez vezetett, amelyek közül a Hős (2002, Jet Li főszereplésével), A repülő tőrök klánja (2004) és Az aranyszirmok átka (2006) a legjelentősebbek. A lázadás (2006) című történelmi harcfilm, amely az 1920-as évek francia megszállása idején játszódik, Vietnamban készült, és akkoriban a valaha készült legdrágább vietnami film volt. Thaiföldön a színész Tony Jaa, aki az Ong-bak - A thai boksz harcosa (2003 óta) című nacionalista filmsorozatnak köszönhetően vált nemzetközileg ismertté, amelynek első epizódjában harcművészeti és akrobatikus mutatványokat mutatott be egy falusi emberként, aki a nagyvárosba megy, hogy megtalálja egy szent szobor tolvaját. A Thai Chocolate (2008), amely egy olyan női harcos történetét meséli el, aki bármilyen harcművészetet tökéletesen tudott utánozni, szintén felkeltette a figyelmet.

Hongkong folytatta a harcos filmek hagyományát, pl. SPL: A bosszúhadjárat (2005) című filmben, amelyben Donnie Yen és Sammo Hung együtt harcolt egy elvhű rendőr és egy maffiafőnök szerepében, valamint A küzdelem útja (2006), amelyben Jet Li játszotta a főszerepet, aki egy olyan harcost alakított, akinek családja vérbosszút szenved, miután megölte ellenfelét, és a Ip Man: A becsület útján című történelmi filmszéria (2008 óta), amelynek hőse, egy kínai harcművészet mestere, aki felveszi a harcot a japán megszállással, Donnie Yen karrierjének legünnepeltebb karakterévé vált. A Shaolin foci (2001) és A pofonok földje (2004) című hongkongi akcióvígjátékok, amelyek a harcművészetek alkalmazását abszurd humorral gazdagították, szintén jól teljesítettek nemzetközi szinten. Másrészt a dél-koreai Oldboy (2003) című bosszúálló akcióthriller, a Silmido (2003) című, a dél-koreai elnök elleni merényletkísérlet által ihletett komor akciódráma, a Bácsi (2010), amelynek főszereplője gyilkos múltja miatt sikeresen megvéd egy kislányt a maffiától, és a Vonat Busanba – Zombi expressz (2016) című zombiinváziós akcióthriller, minden idők legtöbb bevételt hozó dél-koreai filmje is borzongást okozott.

Japán világeseményt teremtett a Battle Royale (2000) című disztópikus akcióthrillerből, amelyben középiskolásokat tereltek egy elszigetelt szigeten zajló gyilkos valóságshowba. Takeshi Kitano színész és rendező a fesztiválokon sikert aratott A szamuráj (2003) című filmjével, amelyben egy vak harcos legendás karakterét alakította. További sikert aratott a Jūsan-nin no shikaku (2010), az 1963-as azonos című japán film remake-je. Indonézia ezután jelentős hatást gyakorolt a kontaktharcos filmek terén. Az Iko Uwais főszereplésével készült Merantau (2009) című filmet a brit származású Gareth Evans rendezte indonéziai debütálásában, aki aztán ugyanezzel a színésszel készítette el a híres A rajtaütés (2011) című akciófilmet, amely egyetlen hosszú és intenzív akciójelenet volt egy gengszterekkel teli lakótelepen végrehajtott rendőrségi rajtaütésről. A folytatás, A rajtaütés 2. (2014) már más volt, és a bunyós jelenetekkel teli gengsztereposz útját járta. Iko Uwais szerepelt még a brutális indonéziai Headshot (2016) és a Az éjszaka eljön értünk (2018) című akciófilmekben is.

 

Akciófilm 2000 után

Az akciófilm műfaja gyakran keveredett más műfajokkal, különösen sci-fi, thriller, kaland- vagy fantasyfilmekkel, ami az ezredforduló után vált általános gyakorlattá, míg a tisztán akciófilmek készítése viszonylag ritka jelenséggé vált. Az akciófilmek közé tartozik az összes Csillagok háborúja -folytatása és az újonnan rebootolt Star Trek (2009 óta), számos képregény- és szuperhősfilm, a videojátékok ihlette A kaptár-franchise (2002 óta), a Mátrix folytatásai, a Mátrix - Újratöltve (2003) és a Mátrix - Forradalmak (2003), valamint számos más film. A klasszikus akciófilmek közül a francia gyártású A szállító (2002 óta) és az Elrabolva (2008 óta) filmszériák az Egyesült Államokban és a világ más részein is teret nyertek, valamint a feltörekvő Bond-filmek, amelyek a James Bond: Casino Royale (2006) főhősének további cseréjével új lendületet kaptak, és piszkosabb, realisztikusabb hangulatot kölcsönöztek. A Mission: Impossible című kémszéria Tom Cruise-zal szintén a kor pulzusán tartotta magát, és minden egyes epizóddal növelte az adrenalinszintet az akciójelenetekben.

A Matt Damon által alakított Jason Bourne az akció-kémthriller műfajában is nevet szerzett magának: A Bourne-rejtély (2002), A Bourne-csapda (2004), A Bourne-ultimátum (2007) és a Jason Bourne (2016) című filmekben kereste személyazonosságát. A Cameron Diaz, Drew Barrymore és Lucy Liu alkotta titkos ügynöktrióval jött a Charlie angyalai (2000) című vígjáték. A Halálos iramban filmfranchise (2001-től) rendkívül jövedelmező lett, tele autós üldözési jelenetekkel, és sztárt csinált a Vin Dieselből, aki aztán az xXx (2002) című akcióthrillerben tündökölt. A többrészes Halálos iramban aztán a Halálos iramban: Ötödik sebesség (2011) című filmmel gyorsult fel, amely némi abszurditással egészítette ki az akciójeleneteket, és Dwayne Johnson színésszel bővítették a szereplőgárdát, aki a The Rock becenévre hallgató egykori pankrátor, aki korábban Az Amazonas kincse (2003), Emelt fővel (2004) és a Rohanás (2010) című akciófilmekben szerepelt. A Halálos iramban 6. (2013) csatlakozott Jason Statham, aki A szállító-franchise mellett Az olasz meló (2003), Crank - Felpörögve (2006) és a Halálfutam (2008) című akciófilmekben is szerepelt. Az arénaharcos filmek a Vitathatatlan-széria (2002-től) formájában maradtak fenn, amely az MMA-ihlette és a Vitathatatlan 2. (2006) meg a Vitathatatlan 3. (2010) című folytatásokkal nyert lendületet.

Michael Bay rendező a Bad Boys 2. - Már megint a rosszfiúk (2003) és A sziget (2005) című akció sci-fi rendezője volt, mielőtt leszerződött a robbanékony és káprázatos, digitális effektekre épülő akció sci-fi Transformers (2007-től) szériára, amelyben a Földet egy csapat óriási idegen robot látogatja meg. Zack Snyder rendező nagyszabású akciófilmeket készített a Holtak hajnala (2004) és a 300 (2006) amelyet képregény ihlette. A színésznő Uma Thurman akciósztárként szerepelt Quentin Tarantino kétrészes bosszúeposzában, a Kill Billben (2003 és 2004). Jackie Chan és Jet Li újra összeállt A tiltott királyság (2008) című akció-kalandfilmben, amely a kung-fu filmek korszakát igyekezett felidézni. Az akciófilmeket kifigurázta a Vaskabátok (2007) című brit akciófilm, amely humorosan parodizálta a haveros zsarufilmeket, valamint a Johnny English széria (2003-tól), amely a Bond- és kémfilmek műfaját vette gúny alá.

 

Szuperhősvilágok és más akciófilmek 2010 után

A 80-as évek akciófilmjeihez visszanyúló, egyedülálló The Expendables - A feláldozhatók (2010) című filmben az akciólegendák, Sylvester Stallone, Jet Li, Dolph Lundgren és - kisebb szerepekben - többek között Arnold Schwarzenegger és Bruce Willis újraegyesültek olyan új sztárokkal, mint Jason Statham és Randy Couture. Aztán csatlakozott hozzájuk Jean-Claude Van Damme, Chuck Norris, Scott Adkins és Liam Hemsworth a második részben, A feláldozhatók 2. (2012). Charlize Theron színésznő az Atomszőke (2017) című thrillerben játszott akciósztárként, Keanu Reeves pedig remekül illeszkedett a bérgyilkosok világáról szóló John Wick-filmszériába (2014-től). A Mad Max - A harag útja (2015), amely egyetlen hosszú, vad akciójelenetként fogant, megszabta a mércét, hogy milyennek kell lennie egy modern akciófilmnek.

A képregények szuperhősei a modern akcióhősökké váltak, először a papírkötegekből a televízió képernyőjére kerültek, majd a nagy költségvetésű Superman (1978) című filmtől kezdve a játékfilmek főszereplőiként is megjelentek. Az X-Men franchise (2000 óta) bevezette a szuperhős műfaj realisztikusan polgári megközelítését, amelyet Christopher Nolan sötét trilógiája, Batman: Kezdődik (2005), A sötét lovag (2008) és A sötét lovag - Felemelkedés (2012) követett. A szuperhősöket aztán szétszakították, amikor a Bosszúállók-franchise (2012-től) keretében elkezdett kialakulni a hősök összekapcsolt univerzuma, amelyben többek között A Vasember (2008-tól), Thor (2011-től), Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (2011-től), A Hangya (2015-től), Fekete Párduc (2018-tól) és Marvel Kapitány (2019-től) szerepelt. Velük vetekedtek az Igazság Ligája (2017) hősei, köztük Superman alias Acélember (2013 óta), Wonder Woman (2017 óta) vagy Aquaman (2018 óta).

A szupercsapat (2010) című akcióvígjáték az azonos című sorozat alapján készült, Tom Cruise főszereplésével készült Jack Reacher (2012) amely hatalmas sikert aratott, és a Danny Trejo által alakított Machete (2010) című mexikói bérgyilkos is rajongókat szerzett. Gerard Butler Támadás a Fehér Ház ellen (2013), Támadás a Fehér Ház ellen 2. – London ostroma (2016) és a Támadás a Fehér Ház ellen 3. - A védangyal bukása (2019) című akciófilmek franchise-okban tette le a névjegyét. Az amerikai elnök székét is veszély fenyegette Az elnök végveszélyben (2013) című filmben. Kingsman: A titkos szolgálat (2014) egy vadonatúj brit kémügynökség hőseit mutatta be, a Nyomd, bébi, nyomd (2017) pedig ötletesen ötvözte az autós üldözéseket a dalos-táncos filmzenével. A Talpig fegyverben (2019) című videojátékos akcióvígjátékban Daniel Radcliffe a kezére szegezett fegyverekkel száguldozott az utcákon, míg a Tyler Rake: A kimenekítés (2020) című filmben egy Chris Hemsworth által alakított zsoldos egy bűnbanda főnökének elrabolt fiát kereste. A veteránok, Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger a Szupercella (2013) című filmben egyesültek újra, amelyben egy szigorúan őrzött börtönből próbáltak megszökni, és azóta mindketten visszatértek az évek során leghíresebb szerepeikhez: Stallone Rambóként a Rambo V - Utolsó vér (2019), Schwarzenegger pedig Terminátorként a Terminátor: Sötét végzet (2019) című filmben.

 

Akció tévésorozatok

A 60-as években készült a Mission: Impossible (1966-1973) című amerikai tévésorozat, amelynek hősei egy különleges csapat tagjai voltak, akiket veszélyes és lehetetlennek tűnő küldetésekre küldtek. Tizenöt évvel később a sorozatot Mission: Impossible - Az akciócsoport (1988-1990) néven újra feldolgozták. A 70-es években Amerikában népszerű volt a Starsky és Hutch (1975-1979) című, rendőr társakról szóló akció-krimisorozat, majd később a Miami Vice (1984-1989) című sorozat követte, amely két beépített rendőr akcióit mesélte el. További népszerű sorozatok voltak a S.W.A.T. (1975-1976), a Charlie angyalai (1976-1981) és a Hazárd megye lordjai (1979-1985) című akció-vígjáték. A 80-as években a tévéképernyőké volt A szupercsapat (1983-1987), amelyben négy vietnami veterán zsoldosként küzdött az igazságért, valamint Tom Sellecké a Magnum (1980-1988) című sorozat főszereplőjeként, aki magánnyomozó és egykori tengerészgyalogos volt. David Hasselhoff, aki a Knight Rider (1982-1986) című sorozatban egy futurisztikus beszélő autót vezetett, és a Richard Dean Anderson által alakított MacGyver (1985-1993), aki bármilyen helyzetben képes volt improvizálni.

Az olyan sorozatok, mint a Walker, a texasi kopó (1993-2001), A fejvadász (1992-1997) vagy a német Cobra 11 (1996-tól) uralták a tévés akciófilmek műfaját a 90-es években, egészen a forradalmi 24 (2001-2010) sorozatig, amelyben minden epizód valós időben játszódott, és amelyben a főszereplőnek - Kiefer Sutherland által alakított terrorelhárító ügynöknek - mindig csak egy napja volt arra, hogy megoldjon egy bonyolult helyzetet és megmentse szeretteit. Szintén jelenséggé vált A szökés (2005-2017), amely két testvér sorsát követte nyomon, akik megpróbáltak megszökni a börtönből. A 2000 után készült egyéb akciósorozatok közül érdemes megemlíteni az Alias (2001-2006) című sorozatot, amely egy kettős titkosügynök történetét dolgozza fel, a Válaszcsapás (2010 óta), amelyben egy titkos terrorellenes szervezet két tagja közös küldetésekre vállalkozik, az Into the Badlands - A harc földjén (2015-2019) című sorozatot, amely a kínai wuxia műfaj poétikájával és a harcosok párbajkoreográfiájával dolgozott, valamint a Jack Ryan (2018-tól) című sorozatot, amelyben John Krasinski egy CIA-elemzőt alakít, aki a biztonságos íróasztali környezet helyett egy veszélyes akció közepén találja magát.

Filmmaniak