Aranypolgár

„Rózsabimbó” – ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. „Az Aranypolgár a gazdag ember egyetlen hiteles képe, s ennél nehezebben megfesthető kép nem akad a világon, mert a gazdag ember alakját szenvedélyeink előre meghamisítják” (Louis Aragon) Így sikerült Wellesnek már ebben az első rendezésében páratlan árnyaltsággal ábrázolnia az elidegenedést (mikor még senki sem jósolhatta meg e fogalom divatját) s felvillantani a nézőnek egy önző ember legbensőbb nosztalgiáját az elveszett éden, a gyermekkor után. Közben a filmben a Kane életét nyomozók számára változatlanul titok marad ez a furcsa, gőgös, kegyetlen és magányos ember: Citizen Kane, azaz Kane polgártárs. (Örökmozgó)