Nomen est Omen, avagy Reszkess Szabó János!

A műfajparódia főhőséből, Szabó János metróvezetőből egy napon kiütközik pszichopata énje: elhatározza, hogy eltesz láb alól minden Szabó Jánost, s így ő lesz a név egyedüli birtokosa. Pechére 5180 névrokont talál. A postással kezdi, majd a fölötte lakó Szabó Jánossal folytatja, a Statisztikai Hivatalból lakcím-listát szerez, egy vadászboltból fegyvert, majd mérget és rendíthetetlenül gyilkolja névrokonait. A rendőrség tehetetlen, a postás özvegyének megfigyelésén túl nem jut eszükbe célravezető módszer. Szabó János egy cégnek végzett óvszertesztelés segítségével sok pénzhez jut, így felszámolhatja a külföldre szakadt Szabó Jánosokat. Ahogy a rendőrség, ő is térképeken vezeti, hol járt eredménnyel. Már több ezer áldozaton van túl, amikor a rendőrségen a takarítónő véletlenül megjegyzi, hogy a pszichopata csak Szabó Jánosokat gyilkol, s erre a rendőrfőnöknek is leesik a tantusz. Nyomban felkeresi Szabó Jánost, az egyetlent, hogy megvédelmezze az utolsó áldozatot. A szekrényajtóra kifüggesztett térkép jeleiből jön rá, hogy ez a Szabó János az a Szabó János, így gyilkosunk kénytelen a rendőrfőnökkel is végezni. Folytathatná a postással való találkozáskor félbe maradt sakkjátszmáját, amikor óvszertesztelési partnere beállít egy kisbabával, együttműködésük gyümölcsével, akit Szabó Jánosnak nevezett el. A lány isztambuli ösztöndíj miatt évekre távozik az országból, s rábízza apjára a gyermeket. Szabó János most a nevét Kovács Istvánra változtatja, boldogan neveli kisfiát, s beletörődik, hogy meglehetősen sok Kovács Istvánnal kell találkoznia az életben. Ekkor viszont a postás özvegyén, Szabó Jánosnén lesz úrrá pszichopata énje, s ő kezdi eltenni láb alól a Szabó Jánosnékat. (Szalayfilm)