Három szín: Piros

A Piros a trilógia befejező, és egyben szintetizáló része, melyben a rendező megtalálja az egyetlen megtalálható és kimondható végső választ. "A Piros hősnője fogoly, fotómodellként a konzumkultúrához, magánemberként egy kisszerű, szeretni sem képes, ám féltékenykedő fickóhoz láncolva. Megismerkedik egy bíróval, aki aktív korában legálisan, nyugdíjba vonultan illegálisan ítélkezik embertársai fölött. Az emberek rosszak - mondja. Nem, csak erőtlenek - válaszolja a lány, s a fogolyléten túlra mutatóan minden gesztusa, ellentétben az ítélkezőével, részvéttel teli. Kapcsolatuk az idegenségtől közelít a szeretet felé, mígnem a bíró följelenti magát, s egyszer csak álmodni is képes: boldog jövőt álmodik - nem magának - a lánynak." (Budapest Film)